Naplóbejegyzés 2018 körül (részlet)

(Én)- Zavar, hogy még ilyen dolgok vannak bennem, mert én inkább azon akarok gondolkodni, ami a menny szerint is értelmes. Sajnos újra és újra lefutom a fejemben ezeket a felesleges köröket, amikből nyilván nélküled nem tudok kikecmeregni, és úgy érzem, hogy már biztosan unod, hogy még mindig hasonló zsákutcákba kerülök.
(Jézus)- Inkább előbb összeszeded magad és csak utána mersz hozzám jönni, ugye? Ezt csinálták a farizeusok. Megpróbálták magukat rendbe hozni nekem. Pedig ez pont fordítva van. Én hozlak rendbe téged, hogy te ne szenvedj a saját megtévesztettséged miatt. Nehogy azt hidd, hogy engem önmagában sért, ha hülyeséget gondolsz. Nekem az fáj, ha tudom, hogy neked fáj! Csacsi! Most tudod, mit gondolsz rólam? Azt, hogy én roppantul önkényes és érzékeny uralkodó vagyok, akinek ha a büszkeségét megsértik, nehéz kiengesztelni. Jobb közelébe sem menni, amíg jóvá nem tesszük a hibánkat. Mondok egy meglepő dolgot. Amikor te itt a Földön szeretsz valakit, és az valami hülyeséget csinál és kárt okoz magának, akkor az fáj neked. Na de miért érzel fájdalmat? Mert fáj neked az, hogy ő szenved. Nem az fáj neked, hogy nem azt tette, amit te elképzeltél. Ha te tudsz így nézni mások hibájára, még ha csak ritkán is, miért feltételezed azt, hogy én rosszabb lennék? Miért gondolod, hogy kegyetlenebb vagyok? Fogalmad sincs, hogy mit jelent az, hogy feltétel nélkül. Feltétel nélkül azt is jelenti, hogy nem veszem végig és nem ítélem meg a tetteidet, amikor az én szeretetemről van szó.
– De hát feljegyzed a cselekedeteinket, nem? Van ez a cselekedetek könyve. Angyalok seregei foglalkoznak azzal, hogy összeállítják a jutalmazási listát ennek megfelelően. Valami ilyesmiket hallottam, az mind butaság lenne?
– Csacsi, értsd meg, nem azért utálom a bűnt, mert az sért engem, azért utálom, mert sért téged, én pedig jobban szeretlek téged mintsem, hogy ezt tétlenül nézzem. Amikor szégyent érzel amiatt, hogy nem töltöttél velem időt, az a legnagyobb megtévesztés a világon. Hiszen nekem az fáj, hogy neked fájt a hiányom. Nem az fájt, hogy megsértettél. Én nem tudok megsértődni. Az egész örökkévalóságon együtt leszünk és élvezni fogjuk az egységünket. Igen, néha fáj azt látni és tudni, hogy ebben a nevetségesen kicsi lerekesztett idősávban, amiben most vagy, szenvedsz a hiányomtól. Nekem az fáj, hogy neked fáj, érted? Elég önzőnek képzeltél el engem! Önzőbbnek, mint egy átlag földi embert. Azt gondolod, hogy az ellenem elkövetett sértésekért jóvátételt követelek, vagy legalábbis töredelmes megbánást. Azért akarom, hogy megváltozzon a gondolkodásmódod, hogy felismerd, hogy rossz irányban voltál, hogy ne tudj még több fájdalmat okozni magadnak és ne rekeszd ki magadat még tovább az én jelenlétemből. Nem érted? Az én szeretetem érted van! Én nem akarlak belemanipulálni semmibe. Azért szeretlek, hogy szerethesselek. Kicsi Csacsim!

Subscribe
Visszajelzés
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments