Minden nap kint ül. Legtöbbször magányosan. Nem is értem miért csinálja ezt mindig. Ha néha van is társasága, az sem tart túl sokáig, mert valahányszor visszafelé jövök már megint egyedül van. Szemlátomást, szeret egyedül is lenni. Mármint, nagyon vár valakit az biztos, de még ezt a végtelen várakozást is vidáman tűri. De vajon kire várhat így évek óta? Kicsit fura. A környéken azt beszélik, hogy Ő mindig itt vár, amióta csak vissza tudnak emlékezni. Lehet meg kellene nézni, hogy mégis kivel akar találkozni…Talán egyszer oda kellene mennem hozzá.
Már tudom kire várt eddig. Rám.

The waiting one
He sits there every day. Mostly alone. I can’t really get why. When He sometimes has a company it doesn’t last long eighter. Anytime I return I see Him lonely again. Obviously, He also loves sitting on His own. Actually, He must be waiting desperately on someone but He bears even that endless anticipation joyfully. It is a bit creepy. Who is He waiting for? In the neighborhood, they say that He has been waiting there since they can remember. Maybe I should find out who He wants to meet that bad… Once I should walk up to Him.
Now I know Who He was waiting for. Me.