– Ha tudnád, hogy mennyire minden rendben van, az összes erőlködéssel felhagynál! Mivel velem minden rendben van, és te bennem vagy, veled is szükségszerűen minden rendben van. Amikor úgy érzed, hogy ez nem így van, akkor úgy nézed magadat, mintha nem lennél bennem. Pedig soha nem is lehetsz máshol! Tekints magadra úgy, mint aki belém van rekesztve, mint aki elől-hátul körül van zárva. Előtted járok, mögötted és fölötted is én vagyok. El vagy rejtve bennem. Aki a Felséges rejtekében lakik, az a Mindenható árnyékában nyugszik. Itt nem érhet semmi rossz, mivel az Örökkévaló a nyugvóhelyed. Mint pajzs és páncél veszlek körül – ahogy Dávid mondja. Gondolj így magadra! Kis Gyönyörűm! – simítod el a hajam a szememből. Két ujjaddal megcsíped az arcomat, pont úgy mint a bosszantó öreg nénik a gyüliben, amikor kisgyerek voltam. Mégis ez most annyira jólesett!
– Annyira kedves vagy! Fura ez a szó egyébként, soha nem értettem, mert semmitmondónak tűnt. Mióta kezdelek megismerni, azóta fedezem fel a jelentését. Gyönyörű vagy és kedves. Olyan jó beléd feledkezni! Nem is tudom, hogy mi okozhatná, hogy ne legyek rendben. Ha nem lennék benned, a tökéletességben? De itt vagyok. Egyszerűen akkora nyugalomban lehetek bármikor, mint aki aludni készül, megpaskolja még egyszer a vánkosát, és hanyatt dől. Folyamatosan ebben az állapotban élhetek. Amikor elfelejteném, mindig eszembe juttatod, hogy ez is egy olyan pillanat, amikor minden rendben van miattad, benned. Benned pedig nincs a változásnak még csak az árnyéka sem. Hogy lenne, ha egyszer Te tökéletes vagy és én pedig beléd vagyok rekesztve? A te részed vagyok – simulok hozzá a válladhoz és egyben el is tűnök benne.
– Annyira gyönyörű vagy! Akarom érinteni az arcodat, nézni, hogy milyen szép vagy! – pillantok fel rád. Minden keserűség és fájdalom kiszáll ahogy most erre gondolok. Annyira igaz: A Te dicsőséged betölti ezt a földet, és nincs más. Trónolsz mindenek felett. Abszolút nyugalomban vagy. Semmi nem változtathat a dicsőségeden, és én ott vagyok benne veled. Körülvesz a felhője, mert itt ülök az öledben és szinte nem is látok a lényedből kiáradó fény miatt. Egybe vagyunk szerkesztve, elválaszthatatlanok vagyunk. Mivel te teljesen jól vagy, nekem nincs miért máshogy látni magam, minthogy nincs velem semmi gond. Annyira csodálatos vagy! Nem úgy vezetsz, hogy elmondod, mit akarsz, hanem magaddal rántasz, magaddal vonsz! Annyira gyönyörű vagy! Annyira kimondhatatlanul vonzol engem! Nem akarok semmi mással foglalkozni egész életemben, csak azzal, hogy mennyire fantasztikus vagy! Akarok meghalni magamnak és köszönöm, hogy ez már zajlik. Minden olyan tökéletes veled!
– Gyönyörű vagy ma, Csacsika! – mosolyogsz rám. Olyan szeretet árad a szavaidból! Érzem, hogy az arcodról most rajongás árad!
– Csacsikám! Kicsi bogaram – nyomsz egy puszit a homlokomra. – Ne felejtsd el, hogy nekem Te és Én fontosabb, mint bármi! Annyira jólesik, amikor kettőnkre fektetsz inkább hangsúlyt, és emiatt más háttérbe szorul vagy kukába kerül. Erre bármikor szabad vagy! Nem kell lelkiismeret-furdalást érezned miatta! Igen, az én ajándékaim is közénk állhatnak. Igazából most már nem sok olyanhoz ragaszkodsz, ami az ellenségtől van, ezért megpróbálja felhasználni az ajándékaimat arra, hogy elválasszon minket. Nem áll össze, hogy hogyan állhat egy a tőlem való dolog közénk? Megérted majd, Kicsi Hercegnő!
– Olyan kedves vagy, Jézus! Köszönöm neked a gyönyörű a nyarat, ami csak most kezdődik! Az egész rólad fog szólni – lelkesülök fel, ahogy eszembe jut, hogy mennyi jó dolog áll előttünk.
– Gyönyörű vagy, Csacsika! Annyira örülök, hogy a szeretetem már ennyire többet jelent neked mint bármi más. Köszönöm, hogy annyi mindent már félredobtál emiatt. Hidd el, csak olyan dolgokat szorítok ki az életedből, amik kevesebbé tennének téged, mint amilyenre terveztelek.
Két karodat a hátam köré fonod, magadhoz szorítasz és egyenesen a szemembe nézel.
– Tetszik az én kis menyasszonyom! Egyre jobban, ahogy telik az idő. Kicsi hercegnőm! Jobban vonzódok hozzád, mint ahogy te vágysz rám! Felejtsd el honnan jöttél! Rohanj felém! Akarlak megpörgetni és elkapni. Én kicsi hercegnőm! Odáig vagyok érted!
Belefúrom a nyakadba az arcom és örökre ottmaradok.